A közösség elnökségi tagjai az elmúlt hetekben megtartott összejöveteleiken egyre nyíltabban utaltak a VMDK vezetésében elkülönült két áramlat várható összecsapására, ami - mint azt Sepsey Csaba és Dudás Károly, a két különbözõ vonalhoz tartozó elnökségi tag már korábban kifejtette a szabadkai tagság elõtt - akár szakadással is végzõdhet. Sepsey Csaba, aki egyébként a Szerbia és Montenegró alkotta Kis-Jugoszlávia szövetségi parlamenti képviselõje a szabadkai taggyûlésen nevén nevezte a két irányzatot, a keményvonalas autonomistákat és a hatalommal egyezkedni szándékozókat, de neveket nem említett. Hozzátéve, hogy az ellentétek tovább nem leplezhetõk, nyílt összecsapás várható.

A szabadkai körzet szombati tisztújító értekezlete ennek a le- és elszámolásnak a beindulását hozta magával, lévén hogy a legerõsebb körzetnek mindig jelentõs kihatása volt a tartományi vezetõség állásfoglalásaira. Tényleges elszámolnivaló nem nagyon akadt, az aprópénzes négyéves költségvetés szaldója most 6,4 dinár, ennyi van a szabadkai szervezet kasszájában. A két frakció közötti leszámolás csupán annyira volt burkolt, hogy nyilvánosan nem nevezték meg egymás vezetõit, bár a VMDK-tagság körében eddig is köztudott volt, hogy a keményvonalasokat, akiket a másik oldal maximalistáknak nevez, Hódi Sándor, az autonómiakoncepció kidolgozója képviseli, a Miloseviccsel és a szerb pártokkal egyezkedni kívánók - az ún. megalkuvók - pedig Ágoston András, a szervezet elnöke köré tömörülnek. Az elõzõ frakció azt hirdeti, hogy nem dialógusra van szükség a hatalommal, hanem harcos ellenállásra a rendszer összeomlásáig, a másik pedig tárgyalásos egyezkedésben látja a jövõt. A két csoport közötti hosszadalmas vita látszólag mellékes dolgon akadt fenn: a VMDK tisztségviselõk vagyonnyilatkozatán és egyesek magyarországi letelepedési engedélyének a számonkérésén.

A "hatalommal egyezkedõk" meg akarták szavaztatni, hogy a szervezet tisztségviselõi a mostani tisztújítástól számítva borítékolt vagyonnyilatkozatot nyújtsanak be, hogy mandátumuk leteltével ellenõrizhetõ legyen: VMDK-s tisztségük révén gyarapodtak-e, vagy sem. Miután a belgrádi magyar követség egyik magas rangú képviselõje a közelmúltban olyan kijelentést tett, hogy a VMDK-elnökség legalább felének magyarországi letelepedési engedélye van, javasolták, hogy a leendõ tisztségviselõk nyilatkozzanak ebben a kérdésben, s ilyen engedéllyel rendelkezõk ne vállalhassanak a szervezetben megbízást. A vita leginkább e két kérdés körül zajlott, lévén hogy vezetõségi körökben pontosan tudták, kiket zárna ki a hatalomból az utóbbinak a számonkérése. Mivel az észak-bácskai magyarság körében a magyarországi bt. és kft. nyitással egybekötött letelepedési vagy tartózkodási engedély nem ritka dolog - magyarok és nem magyarok az eltelt két év során ezrével nyitottak Magyarországon a bt.-ket, hogy vámmentesen jussanak nyugati kocsikhoz, s létszámuk több mint tízezerre becsülhetõ -, maga a letelepedési vagy tartózkodási engedély megléte nem jelent egyértelmûen átköltözési szándékot. Így annak számonkérése arra utal, hogy a nemkívánatosak kiszûrésére kívánják használni a frakcióharcban. A szabadkai körzet tisztújító közgyûlésén végül is nem szavaztak a vagyon- és letelepedési nyilatkozat szükségességére. A körzeti elnök és két alelnök megválasztása (Sepsey Csaba újra elnök, az alelnök Kudlik Gábor és Vér Trisztián lett) viszont az egyezkedni nem kívánó, gazdasági kibontakozást is szorgalmazó autonomisták szerint a háttérbe szorulásukat vonja magával, s közgyûlési megjegyzésük szerint a csupán politizáló VMDK akár a szegénységet hirdetõ szabadkai ferencesekhez is csatlakozhatna.